|
|
|
Betéti társaság és közkereseti táraság alapítása
Vállalkozói tevékenységből szert tehetünk jövedelemre magánszemélyként
is, és kezdetben ez az
általános, de mi a teendő, ha üzletszerűen szeretnénk végezni a
pénzszerző tevékenységünket? Ilyenkor különböző vállalkozási formák
közül választhatunk. Mindegyik formának megvannak az előnyei és
hátrányai. Azt a formát kell megtalálni, ami a tevékenységünkhöz,
pénztárcánkhoz és kockázatvállalási hajlandóságunkhoz leginkább passzol.
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok
1.
Betéti
társaság
A betéti társaság, röviden Bt. Magyarországon olyan gazdálkodó
szervezet, amely bár jogi személy, de nincs jogi személyisége. A
létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak
kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet
folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége
korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag
(kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje
szolgáltatására köteles. Ha a társaság nevében a kültag neve is
szerepel, felelőssége szintén korlátlan.
A betéti társaságokra vonatkozó szabályokról a gazdasági társaságokról
szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) rendelkezik.
(forrás: Wikipedia "betéti társaság" szócikke, link
> )
2.
Közkereseti
társaság
A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társaság, amelyben
a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és
felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed. A kkt. rendszerint
családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma.
A kkt. fő szerve a taggyűlés, ahol mindenki (hacsak a szerződés másként
nem rendelkezik, egyenlő mértékben) szavazatra jogosult.
Kkt-nak egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság tagja vagy
egyéni vállalkozó.
Ügymenet: A
társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a
tagok közös határozathozatalára.
Legfőbb szerv:
A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése,amelynek tevékenységében
valamennyi tag személyesen vesz részt.
Felelősség:
A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a
követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és
egyetemlegesen felelnek. A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a
hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni.
Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy kerülhet sor a
tagokkal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítésére.
A tagsági
jogviszony megszűnése:
- ha a tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette
- a tagok közös megegyezésével
- a tag kizárásával
- rendes felmondással
- azonnali hatályú felmondással
- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
- ha annak fenntartása jogszabályba ütközik
(forrás: Wikipedia "közkereeti társaság" szócikke, link
> )
|
|
|
|
