|
|
|
Részvénytársaság alapítása
A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok közül a
legtőkeigényesebb vállalkozási forma a részvénytársaság. Alapítása és
működtetése igen szigorú szabályokhoz van kötve.
A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható
és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A hitelezőkkel szemben a
részvénytársaság részvényeseinek nem áll fenn felelőssége ellentétben
például a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság
beltagjával, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. A
részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben
meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény
névértékének összege. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje
(2007. szeptember 1.-je óta) nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a
nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb
20 millió forintnál.
A gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. tv.) értelmében
az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely
lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. A nem
pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező
dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, és
apportálható az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton
alapuló követelés is.
Zártkörűen működő
részvénytársaság:
A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zrt., a cégek azon
formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek köre zárt mind
az alapítás, mind a működés során, a részvények nem kerülhetnek
nyilvános forgalomba. Magyarul, sem tőzsdén, sem más szabályozott
piacon nem lehet az ilyen részvényeket megvenni, csak a részvényesi
körbe tartozóktól. A zrt alapszabályában meghatározható például az,
hogy a részvények kiknek adhatók el, vagy hogy a részvényeseknek
elővásárlási joguk van kívülálló harmadik személyekkel szemben.
A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya széles körűen
korlátozhatja a részvények átruházását. Ez a társasági forma főleg a
kisebb cégekre jellemző, illetve a nagy multinacionális cégek országos
leányvállalataira, ahol nem szeretnék még azt sem, ha a részvényesi kör
egy kis része cserélődne bizonyos időközönként. A részvénytársaság
elnevezésének tükröznie kell működési formáját.
Nyilvánosan működő
részvénytársaság:
A nyilvánosan működő részvénytársaság, röviden nyrt., olyan cég,
amelynek részvényei (egészben vagy részben) az értékpapírokra vonatkozó
szabályok betartásával, nyilvános eljárásban, részvényjegyzés útján
kerülnek forgalomba. A részvény nyilvános forgaloba hozatalának
előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó köteles befektetési
szolgáltatót megbízni. A nyilvános forgalomba hozatali eljárás során a
kibocsátó köteles - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
(PSZÁF)által előzetesen jóváhagyott - kibocsátási tájékoztatót és
nyilvános ajánlattételt (hirdetményt) közzétenni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a részvényeket a piaci
szereplőknek, vagyis a befektetőknek kínálják fel. A befektetők
érdekvédelme céljából szükséges tehát a PSZÁF jóváhagyása. A
hirdetményben megjelölt időben, helyen és módon bárki jegyezheti a
részvényeket. A részvénytársaság elnevezése tükrözi ezt a működési
formát. A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei gyakorta
jegyezhetők a különböző tőzsdéken. Részvényesi körük a tőzsde alakulása
folytán folyamatosan változik.
(forrás: Wikipedia "részvénytársaság" szócikke, link
> )
|
|
|
|
